|
Freud nézetei az álomról és az álomfejtésrõl
2009.06.04. 16:57
Az álom magyarázata az a "Királyi út", amely a tudattalan megismeréséhez vezet. (Freud) Álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentoséggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkrol, elfojott vágyainkról, megélt traumáinkról.
Sigmund Freud(1856-1939) 1900-ban jelentette meg az Álomfejtés(Traumdeutung) címu, korszakalkotó muvét. Gondolatainak kiindulópontja, hogy álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentoséggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkrol, elfojott vágyainkról, megélt traumáinkról. Az álmok legfontosabb funkciójának "az elfojtott vágyak leplezett teljesülését" tartja.
Az álmok, az elfojtott vágyak leplezett teljesülései
Vágyaink egy része titkolt, tiltott vágy, mely éber állapotunkban, a reális világban érthetõen a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. Ezeknek a vágyaknak az agyunk által módosított, s éppen ezért elsõ látásra értelmezhetetlen zagyvaságnak tûnõ képei jelennek meg az álmodás folyamán. Tudatunk csak ezen a módon képes kielégíteni éber állapotban elfojtott törekvéseinket, ezáltal biztosítva a lélek egyensúlyát.
Kiindulópont: a gyermekkori álmok
Freud megállapításainak bizonyítását egyik elõadásában a gyermekkori álomképek (melyeket a gyermeki tudatnak még nincs szüksége torzítani) magyarázatával kezdi. "Ha igen fiatal gyermekek álmait, másfél éves koruktól kezdve, figyelmünkre méltatjuk, úgy fogjuk találni, hogy azok egészen egyszerûek és könnyen megmagyarázhatók. A kisgyermek mindig azoknak a vágyaknak a beteljesedésérõl álmodik, amelyek az elõzõ napon ébredtek fel benne, de kielégülést nem leltek. Minden különös magyarázó képesség nélkül rá fogunk jönni az ilyen álmok egyszerû megfejtésére, elég ha azok után az események után tudakozódunk, amelyeket a gyermek a megelõzõ napon (az álom napján) átélt."
A felnõttek álmai nehezebben értelmezhetõk
Freud szerint a felnõttek álmainak értelmezésénél azonban már komolyabb akadályokba ütközünk. A felnõtt tudata az erkölcsi és társadalmi elvárásoknak megfelõen ilyen vagy olyan módon ferdít a vágyképeken az álmodás során. Éppen ezért tûnnek a felbukkanó képek, cselekvéssorozatok értelmezhetetlen zagyvaságnak. Hogyan lehet az elferdített képek valódi tartalmához visszajutni? Az álmok megfejtésének kiindulópontjaként az álommunka fogalmát vezeti be. Az álommunka az a folyamat, amit a tudatunk végez az éjszaka folyamán. Az álomnak kétféle tartalmát különbözteti meg: a nyilvánvaló és a lappangó álomtartalmat. A nyilvánvaló (látens) álomtartalom a tulajdonképpeni álomeseményeket jelenti, tehát azokat a jeleneteket, cselekvéseket, amelyeket konkrétan alvás alatt látunk. A lappangó (manifeszt) álomtartalom pedig hordozza ezen képek valódi jelentését: tudatalatti vágyainkat. Az álommunka feladata, hogy a nyilvánvaló üzenetet lappangó képekbe burkolja. Az így létrejövõ álomképek álcázzák, elrejtik, felismerhetetlenné teszik az eredeti összefüggéseket.
Az álom értelmezése: az álommunka visszafordítása
Aki tehát értelmezni szeretne egy álmot, annak egyszerûen vissza kell fordítani azt a folyamatot, amit az álommunka végzett. Az álommunka négyféle tevékenységgel homályosítja el a látens tartalmat. A következõkkel: sûrítés, eltolás, képi megjelenítés és másodlagos megmunkálás.
sûrítés
A sûrítés azt jelenti, hogy az álommunka kettõ vagy több képzetet összekapcsol. Ezeket a képzeteket természetesen nem véletlenszerûen kapcsolja össze, azoknak van némi közös érintkezési pontjuk. Az eredmény pedig egyfajta metafora, mely asszociatív kapcsolatban van a látens tartalommal, tehát a jelentéssel.
eltolás
Az eltolás során a tudat számára jelentõs tartalmakat az álomban közömbösnek ható dolgok helyettesítik. A jelentõs tartalmakat ugyanis fölizgatnák, esetleg föl is ébresztenék az álmodót.
Mind a sûrítés, mind az eltolás eredménye tehát, hogy a látens tartalom egy másik formát ölt, nem jelenik meg közvetlenül, csak szimbólumok formájában. Ezzel a kérdéssel késõbb Jung foglalkozik behatóbban.
képi megjelenítés
Az álommunka negyedik tevékenysége, a képi megjelenítés eredménye, hogy a képzetek vizuális formát öltenek. Freud hangsúlyozza, hogy az álmok jórészt vizuális képekbõl, látási tartalmú helyzetekbõl állnak. De Freud is észrevette, hogy az álomtartalom "...nem kizárólag helyzetekbõl áll, vannak benne elszórtan be nem olvasztott vizuális képrészletek, beszédtöredékek, sõt elfordítatlan gondolatmorzsák is." (Freud: Az álomról)
másodlagos megmunkálás
Végül az álommunka tevékenységi körébe tartozik a másodlagos megmunkálás. Ezt a mechanizmust az álommunka utólag végzi. Ezáltal jelennek meg az apró betoldások, változtatásokkal, melynek célja az álmot összefüggõvé, a nappali logika számára elfogadhatóvá tenni. Nem minden álomban találjuk meg a nyomát
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
